Csorvási Vadásztársaság

Békés megye közepén, egy klasszikus apróvadas területen gazdálkodunk. A vadászterület főleg mezőgazdaságilag művelt szántókból, ligetes erdőcsoportokból, és nádasokból áll. Napjainkban a társaság 8400 ha bérelt földterületen gondozza a vadállományt. Jelenleg 24 fős tagsággal rendelkezünk, mely jó kapcsolatot tart fenn a helyi szövetkezettel és a földtulajdonosokkal.

Egy kis történelem:

A levéltári adatok alapján már 1878-ban vadászati engedélyt állított ki Csorvás környékére a Gyulai m. kir. Adóhivatal.

1945 májusában alakult meg a Csorvási Petőfi Vadásztársaság. Nehéz körülmények között kezdődött meg a munka.  A háború után nagy volt a vadorzás és így a vadállomány létszáma jelentősen lecsökkent. Feljegyzések alapján 1954-ben – a megalakulás után 9 évvel – a területen csak 5 őz volt. Ebben az időben még vadgazdálkodásról nem lehetett beszélni, a fejlesztések csak később kezdődtek el.

Az 1947. évi rendelkezések értelmében az orosházi járás délkeleti részén működő vadásztársaságokat – így  Pusztaföldvár, Csanádapáca, Gerendás és Csorvás vadásztársaságait – összevonták, utána a közigazgatási területeknek megfelelően brigádokat alakítottak ki. A vadgazdálkodás és a vadászat ebben a formában központi irányítással folyt.

1957. április 18-án ismét önálló vadásztársaság kezdte meg működését Csorváson. A tagság létszáma ekkor 16 fő, a vadászterület pedig 10.000 kataszteri hold (~5800 ha) volt.

1960-ra sikerült elérni, hogy a vadállomány mennyiségileg és minőségileg is növekedett, így az országos minősítés szerint Csorvás elérte a II. osztályú minősítést.

1964-ben felvette a Vörös Október Vadásztársaság nevet. Ekkor épült a fácánnevelő,  vadászházat, tehergépkocsit és traktort vásároltak.